Ismét magyar devizahitelkockázat?

A magyar ingatlanpiaccal kapcsolatos banki eszközkockázat emelkedésére figyel­mez­­­­tetett a Moody’s frissen meg­jelent heti kitekintőjében. Annak apropóján vették górcső alá az ágazatot, hogy az Eurostat friss köz­lése szerint valamennyi európai uniós tagország közül 2019 júniusában Magyarországon emelkedtek – éves összevetésben – a legnagyobb mértékben a lakás- és a házárak (14 százalékkal), miközben 2015 óta több mint 55 százalékos volt a növekedés.

A hitelminősítő arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a hirtelen megugrás növeli a bankok eszközkockázatát, ha a gazdasági ciklus a kései fázisába lép. Bár az ingatlanügynökségek és vállalkozások által közvetített hitelállományban alacsony a késedelmes fizetések aránya – a bankok korábbi jelentős állománytisztásának köszönhetően –, ezek mellett a számok mellett nem lehet elmenni.

A magyar pénzintézeteknél található bruttó vállalati hitelállomány 24 százalékát ingatlan- és építőipari kitettség alkotta 2018 végén, a magyar ingatlanpiaci kitettség pedig a teljes eszközállomány 11,1 százalékára rúgott. Az állományon belül az olyan ingatlanhitelek aránya, amelyekben a hitel összege a fedezetként használt lakás vagy ház értékének legalább a 70 százalékát elérte (hitelfedezeti arány), a teljes banki tőke 61,9 százalékát és a bruttó hitelállomány 12 százalékát tette ki. Hasonló rekordok születtek a kereskedelmi ingatlanok piacán is, ahol a beruházások 2018 végére elérték az 1,8 milliárd eurót, a hazai társaságok részére nyújtott hitelfolyósítások pedig 68 százalékkal nőttek.

A Moody’s szerint az ingatlanárak alakulását támogatja az erős fogyasztói bizalom, az alacsony munkanélküliség és a magas nominális GDP-növekedés, karöltve a historikusan alacsony kamatlábakkal. Az elemzőház arra számít, hogy ezek a trendek fennmaradnak, bár a mezőgazdasági régiók korábbról örökölt kereskedelmi hitelállományaiban látszanak problémák. Azt is megjegyzik, hogy bár a problémás projekthitelek aránya a 2015 márciusi 47,5 százalékról jelentősen, 11,3 százalékra csökkent, ez még mindig elég magas aránynak számít.

A hitelkockázat mellett a magyar bankok devizakockázattal is szembesülnek a Moody’s kitekintése szerint, mivel a kereskedelmiprojekt-hitelek jó része euróalapú. Bár a bérleti szerződéseket is euróban kötik, a hitelminősítő szerint ez nem jelent feltétlenül védelmet, hiszen a bérlők jövedelme gyakran nem euróban keletkezik.

A cikk a Világgazdaság október 11-i számában jelent meg.

Ha nincs ideje hasonló kérdéseknek utánanézni, de szeretné tudni, mi változik és ez mit jelent az Ön vállalata, vállalkozása számára, hogyan készüljön fel, szívesen segítek.

Végzettségeimről, szakmai karrieremről a Bemutatkozás pontban és itt olvashat:  Linkedin Kiss Mónika

Ha érdekli az együttműködés, várom megkeresését akár a Linkedin-en akár az alábbi e-mail címen: kissmonika31@gmail.com



One thought on “Ismét magyar devizahitelkockázat?

  1. Gondolom, hogy majd biztosítást kötnek a bankok a kihelyezett ingatlancélú kölcsönökre, mint a korábbi devizanyilvántartású, kölcsönök esetében, és akkor már, a kölcsönök bedöntése lesz az érdekük.

    Like

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s